Home / Híreink / Erdőkert és permakultúra II.

Erdőkert és permakultúra II.

Gyermek koromban mindig, amikor kimentem az erdőbe csodálattal töltött el a természet sokszínűsége, ereje és az illatok, az az igazi erdei illat, mely minden erdőnek más és más.

A fák és a természet szeretete révén, mindig közelségbe helyeztem, még akkor is mikor éppen a szobámban könyvekből olvastam és tanultam ezen rendszerekről, majd időről – időre megmutatta, hogy a természet tényleg jobban tudja és autódidakta módon szívtam magamba az ismereteket és a tapasztalatokat.

A talaj
A talaj az élet egyik alapja, a talaj feltétele az ember létezésének.

A talaj a földkéreg legkülső, laza termékeny rétege. A talaj ásványi alkotókból, vízből, talaj levegőből, élőlényekből és humuszból épül fel. A talaj ellátja a növényeket tápanyaggal, vízzel, megköti és alakítja az anyagokat. A természetben a talaj nem pusztul el, hanem képződik.

Magyarország pár talajtípusa:

Köves, sziklás váztalaj
Futóhomok talaj
Humuszos homoktalaj
Rendzina
Erubáz talaj
Réti talaj
Tőzeges láp talaj
Csernozjom (mezőségi) talaj
Öntés- és lejtőhordalék talajok
Barna erdőtalajok

Ezek közül a barna erdőtalajt emelnénk ki mert itt lehet leggyszerűbben szemléltetni a talajéletet. Az erdőkben képződik az egyik leggyorsabban a talaj, és a barna erdei talaj élőlényekben és tápanyagban nagyon gazdag. Viszont pár centiméter erdei talaj képződéséhez egy lomberdő alatt kb. ezer év kell, míg lepusztulásához amennyiben a növényzet nem védi elegendő módon, egy-két hét, vagy akár néhány óra is elegendő. Az erdei talaj az erdők és a fás növényállomány által teremtett mikroklíma, a fák által termelt és évenként földre jutó szerves anyag, valamint az ezt elbontó, főként gombás mikroflóra hatására jönnek létre. A mikrobiológiai folyamatok által megindított biológiai, kémiai és fizikai hatások a talajok kilúgzását, agyagosodását, elsavanyodását és szintekre tagolódását váltják ki.

A Barna erdőtalajok típusai:
Karbonátmaradványos barna erdőtalajok
Csernozjom barna erdőtalajok
Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok)
Agyagbemosódásos barna erdőtalajok
Podzolos barna erdőtalajok
Savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok
Pangóvizes (pszeudoglejes) barna erdőtalajok
Kovárványos barna erdőtalajok

A erdei talaj jellemző folyamatai:
Humuszosodás
Kilúgzás
Agyagosodás
Agyagvándorlás
Agyagszétesés
Kovárványképződés
Eljegesedés
Savanyodás

Az erdei talaj szelvényfelépítése:
A bolygatatlan barna erdőtalajok szelvényfelépítésére az Ao, A, E, B (Bt), C (D), szintekre tagozódás jellemző, vagyis a sok lebomlatlan alomanyagot tartalmazó (Ao) szint alatt található az ásványi részekkel keveredett humuszos szint (A), amelyet általában a kilúgzott, világosabb (E) szint követ. Ez alatt található a felhalmozódási szint (B, Bt), amelyet alulról a talajképző kőzet, esetleg kemény kőzet határol. A szántóföldi művelés alatt álló erdőtalajok jellemző szelvényfelépítése: Ap, B (Bt) , B (Bt), C (D).

Az erdőknek legkedvezőbb barna erdőtalajoknak mintegy negyede erdősült. Ennek az az oka, hogy az ilyen talajok kedvező domborzati fekvésben mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmasak, jóllehet nem ritkán csonka barna erdőtalajok alakjában mutatkoznak, és utóbbi esetben már ténylegesen cselekednünk kell a további talajpusztulás megállítása érdekében.

De miért is fontos a talaj? És mit tudunk tenni a talaj megóvásának érdekében? Erdőkert és permakultúra III.