A méz az egyik legősibb élelmiszer, amely tartósítószer nélkül a végtelenségig tárolható, olyannyira, hogy fáraók sírjaiban találtak mézet, mely csupán beikrásodott. De az ember-méh kapcsolat még az ókornál is régebbre nyúlik vissza. Eleinte faodúkban biztosított az ember saját élőhelye közelében szállást a méheknek, később gyékényből, vesszőből kasszerű otthont készített nekik, amely egyre tökéletesebb lett. Olyannyira, hogy egészen az utóbbi évszázadig 1-1 tanyához vagy portához, a föld és a jószág mellé hozzátartozott néhány méhcsalád is.
De mindenekelőtt nézzük meg, hogyan is jön létre a méz? Kik azok az apró teremtmények, amelyek létrehozzák számunkra eme édes nedűt?
A méhek táplálékforrása a virágok nektárja. Télen azonban lehetetlen virágnektárra lelniük, ezért állítják elő a mézet, méghozzá úgy, hogy a gyomrukban összegyűjtött nektárt összekeverik a testükben található speciális nedvekkel, aztán elraktározzák télire.
A méhek azonban nem csak saját részükre, hanem az embereknek is termelnek mézet. Ez azt jelenti, hogy a méh is egyike azon élőlényeknek a Földön, mely az ember szolgálatára adatott.
Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a méhek?
ISMERKEDJÜNK MEG A MÉHEK TÁRSADALMI ÉLETÉNEK ALAPVETŐ JELLEMVONÁSAIVAL!
Egy méhkaptárban 1 királynő van, néhány száz hím méh és több ezer meddő dolgozó nőstény méh. A kaptár összlétszáma elérheti a 80.000-ret is. A dolgozók végeznek el minden feladatot a kaptáron belül, mint például a lép építése; a kaptár takarítása és őrzése; a méhlárvák etetése méhpempővel, mézzel és virágporral; a méhsejtek építése és tisztítása; a kaptáron belüli megfelelő hő és páratartalom fenntartása; nektár, virágpor, víz és gyanta gyűjtése.
A dolgozó méh élete
Egy dolgozó méh 4-6 hétig él. Születése után 3 hétig a kaptáron belül mozog. Első feladata mézzel és virágporral etetni a felnövekvő méheket. Amikor a dolgozó méh 12 napos lesz, hirtelen testében méhviaszt kezd el termelni, ami a lép építéséhez szükséges. Tehát 12 naposan lépet készít. 3 hetesen már méhpempőt és virágport raktároz el a lépben, tisztán tartja a kaptárt úgy, hogy kitakarítja a halott méheket és a szemetet. 3 hetes korának vége felé pedig kiszolgálja a biztonsági őrméheket és védelmezi a kaptárt az esetleges ellenségtől.
Amikor 3 hetes elmúlik, eléggé ügyes lesz ahhoz, hogy méhpempőt, virágport, nektárt és vizet gyűjtsön. A dolgozó méh aztán a folyamatos munkától 2-3 héten belül kimerül és meghal.
A méheknek tehát rengeteg tennivalójuk van ahhoz, hogy megfelelő mézet termeljenek és ehhez tökéletes összhangban is dolgoznak.
Páraszabályozás és légkondicionálás
A lép belsejében a páratartalomnak állandónak kell lennie, hiszen ez biztosítja a méz tartósságát. Ha ez a páratartalom az átlagos alá csökken vagy meghaladja azt, a méz megromlik, tehát elveszíti tápláló és tartósító jellegét.
A lép belső hőmérsékletének állandóan 32°C-nak kell lennie, 10 hónapon keresztül. Ezért egy speciális „legyező-csoport” a felelős, akik szárnyaikkal legyezik a lépet, hogy a lép hőmérséklete és páratartalma folyamatosan a megengedett határokon belül maradjon.
Tisztító mechanizmus
A lép belsejében egy tökéletes tisztító mechanizmus is működik, mely ellenőrzése alatt tart minden olyan eseményt, amely baktériumok elszaporodásához vezetne. Elsőként azokat az anyagokat távolítja el, amelyek potenciális baktériumtermelők.
A rendszer alapelve az, hogy megakadályozza az idegen anyagok bekerülését a sejtekbe, ezért a lép röpnyílásánál folyamatosan 2 őrszem áll.
Ha mégis bekerül valamilyen idegen anyag a lépbe, a 2 őrszem kilöki a betolakodót a lépből.
Ha az idegen anyag nagyobb annál, hogy ki tudják lökni, akkor a méhek ragasztóanyagot választanak ki testükből – a propoliszt (méhszurok) – és ezzel mumifikálják a betolakodót.
Forrás: http://ateremtescsodai.mohamed.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6:amehektarsadalma&catid=10:allatvilag&Itemid=22