Home / Híreink / A koronavírus elleni védekezés és a klór hatása a környezetre.

A koronavírus elleni védekezés és a klór hatása a környezetre.

Mostani időszakban szinte mindenki azt keresi, hogy: Melyik a leghatásosabb fertőtlenítőszer a koronavírus ellen?

FertőtlenítésA háztartások, a kormányzati szervek és cégek milliói vásárolják fel a világ fertőtlenítőszer készleteit és használják töménytelen mennyiségben az életünk mindenterületén, otthonunkban, gyárakban, közösségi helyeken és permetezik az utcákon és a parkokban. Sokkal több fertőtlenítőszert használunk, mint eddig valaha. A háztartásokban keletkezett tisztítószeres oldatokat a wc-be öntjük, a lefolyókba amely visszakerül a vízeken keresztül a körforgásunkba, melynek természeti hatásairól még alig van tudomásunk.

Most a Föld napja alkalmából vegyük szemügyre az egyik leggyakrabban használt fertőtlenítőszert, a klórt (háztartási hypo).

A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike, melynek vegyjele Cl. Régies magyar elnevezése a halvany.

A klór leggyakoribb vegyülete, a nátrium-klorid (konyhasó), ősidők óta ismert ételízesítő szer.

A klór az élő szervezetek működése szempontjából létfontosságú elem, szabad állapotban, nagy koncentrációban viszont nagyon veszélyes és mérgező minden élőlényre nézve.
A klór elpusztítja a vírusokat, baktériumokat, részben a gombákat, algákat de emellett az emberi sejteket is károsítja.
Válogatás nélkül elpusztítja a jótékony mikroorganizmusokat is, melyeknek jelentős szerepük van az anyagcserében és a vitaminok termelésében (pl. K-vitamin, melynek hiánya vérzékenységhez vezet, vagy a B-vitamin, melynek hiánya a depresszió kialakulását eredményezi).

A klór minden élő szervezetre mérgező és a szabad klór rendkívül agresszív.

Klórozáskor nagy számban keletkeznek új anyagok:
– klórozott szénhidrogének,
– klórozott metán származékok,
– halogénezett metánszármazékok,
– klór‐dioxid,
– ammónia tartalmú vizekben a klóraminok, melyek kimutatottan daganatkeltő vegyületek.

Ezek az anyagok másodlagos hatásként a klórozás után alakulnak ki a vízben (a vízben lévő – a talaj átmosásából eredő – szerves anyagokból), közel 60-féle van belőlük. Ezek az anyagok egytől – egyig daganatkeltők.

A klór a vízben kis mennyiségben mindig jelenlévő szerves anyagokkal rendkívül mérgező, rákkeltő, mutagén vegyületeket hoz lére, ezek a szerves anyagok a kis mennyiségű izzadtság, hám, haj, vizelet, menstruációs vér, kozmetikumok.

A vízbe fertőtlenítés céljából bejuttatott, már magában is mérgező klór ezekkel az anyagokkal reagálva alakul még veszélyesebb mérgekké. A klórozás során képződött vegyületek, mint a nátrium-hypoklorid, klóramin, diklóramin, nitrogén-triklorid, kloroform és valószínűleg még számos más nem vizsgált vegyület rákkeltő hatású, mutagén.

A klór és néhány ivóvízben fellelt vegyülete olyannyira agresszív anyagok, amelyek képesek az emberi sejtek örökítőanyagaihoz (DNS, RNS) közvetlenül is kapcsolódva mutációkat előidézni.

A légkör felső rétegeiben a klórtartalmú szerves vegyületek szerepet játszanak az ózonréteg elvékonyodásában.

Ezért nagyon fontos a fertőtlenítőszerek általános irányelve, hogy a megfelelő szereket a megfelelő alkalmazási célokra kell használni. Amennyiben nem figyelünk oda erre, a hatékonyság korlátozódik. A legrosszabb esetben a baktériumok is ellenállóvá válhatnak a fertőtlenítőszerekkel szemben.

Óvjuk környezetünk, mert ezen múlik egészségünk!